Istenem, köszönöm, hogy gyermekeddé fogadtál és mennyei Atyámnak szólíthatlak téged. Amikor részesültem a keresztségben, Te teremtettél újjá engem, Te törölted el bűneim, Te adtad nekem lelkem tiszta ruháját, Te adtad szívembe a hitet, s Te adtad szívembe a vágyat, hogy mindig Téged keresselek. Segíts engem, hogy mindig a Te Fiad, Jézus Krisztus útján, a hit útján, a kegyelem útján, a szeretet útján, az üdvösség útján, az örök élet útján járjak! Taníts meg engem arra, hogy miként élhetek úgy, hogy kedvedet találd bennem, s mindig a te szeretett gyermeked legyek!

 

„Napjainkban azzal a problémával szembesülünk, hogy a légkörnek ezt a vékony rétegét az emberi tevékenység hatására hatalmas mennyiségû szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gáz terheli. Amiatt, hogy a légkör szennyezése nõ, jelentõs részét foglyul ejti annak az infravörös sugárzásnak, amely máskülönben elhagyná a légkört és az univerzumba távozna. Ennek következtében a Föld légköre – és óceánjai – veszélyes mértékben felmelegednek. Ez az éghajlati válság lényege.” Al Gore: Kellemetlen igazság

Az éghajlati válság lényege

Föld ökológiai rendszerének legsérülékenyebb része a légkör. A Nap energiája fényhullámok formájában hatol a légkörbe, és felmelegíti a Földet. Ennek az energiának egy része melegíti a földfelszínt, azután infravörös hullámok formájában visszasugárzódik az űrbe. Normális körülmények között a távozó infravörös sugárzásból valamennyit a légkör természetes úton visszatart - és ez jó dolog, hiszen a Föld hőmérséklete kellemes határok között marad.

 

Napjainkban azzal a problémával szembesülünk, hogy a légkörnek ezt a vékony rétegét az emberi tevékenység hatására hatalmas mennyiségű szén-dioxid és egyéb üvegházhatású gáz terheli. A légkör egyre növekvő szennyezése jelentős részét foglyul ejti annak az infravörös sugárzásnak, amely máskülönben elhagyná a légkört és az univerzumba távozna. Ennek következtében a Föld légköre és óceánjai veszélyes mértékben felmelegednek. Nyilvánvaló, hogy a körülöttünk lévő világban drámai változások történnek

A GLECCSEREK OLVADÁSA ÉS KIHATÁSAI A FÖLD IVÓVÍZKÉSZLETÉRE

A globális felmelegedés hatására a Föld csaknem minden hófödte hegycsúcsa, hegyi gleccsere olvad, sokuk meglehetősen gyorsan. Még ebben az évtizedben el fog tűnni a hó a Kilimandzsáróról. Az amerikai Gleccser Nemzeti Parknak hamarosan új nevet kell adni: "Az egykor gleccsernek nevezett nemzeti park." A Himalájában különleges problémával szembesülünk: a Tibeti-fennsík gleccsereire a globális felmelegedés rendkívül erőteljesen hat. A Himalája százszor annyi jeget raktároz, mint az Alpok, és táplálja a Tibeti- fennsíkon eredő hét nagy folyót - a Föld népességének 40 százaléka számára ezek biztosítják a szükséges ivóvíz több mint felét. A következő fél évszázadban ennek az óriási embertömegnek nagyon komoly ivóvízhiánnyal kell számolnia, hacsak a világ bátran és gyorsan nem cselekszik a globális felmelegedés enyhítéséért.

 

HŐHULLÁMOK

A megfigyelt időszakban a legforróbb év 2005 volt. (Al Gore könyve 2005-tel zárul le. Ismert, hogy a következő, 2006-os esztendő még melegebb volt. - A szerk.) A hőhullámok sokkal gyakoribbá válnak, ha nem foglalkozunk a globális felmelegedéssel. 2003 nyarán az Európát sújtó erőteljes hőhullám 35 000 embert ölt meg. Indiának nem jutott akkora figyelem, de ugyanabban az évben az ottani hőmérséklet egészen 50 fokig szökött. Tavaly nyáron Nyugat-Amerika nagyon sok városában megdőltek a valaha mért legnagyobb melegrekordok. Több napon keresztül folyamatosan tartó 38, de volt, ahol 47 fokot mértek. Kétszáz nyugati nagy- és kisváros állított fel abszolút rekordot. Tehát a hőmérséklet-növekedés az egész világra jellemző, az óceánokkal együtt.

 

VIHAROK, HURRIKÁNOK, TORNÁDÓK

Ha az óceánok melegszenek, a viharok egyre erősebbé válnak. Egyre több olyan tanulmány születik, amely megerősíti, hogy az óceánok felszíni rétegének melegedése növeli a hőáramlási energiát, ami egyre több erős hurrikánt táplál. A globális fölmelegedés a hurrikánok gyakoriságának növekedéséhez is vezet, és ez erősebb hatás, mint a mélytengeri áramlatok régóta ismert természetes ciklusa.

Az Egyesült Államokat 2004-ben számos nagy hurrikán sújtotta, ezért a nyugati médiában Japán időjárása nem kapott elég figyelmet. Pedig ugyanebben az évben Japánban a tájfunok száma minden korábbinál nagyobb volt. Az addigi rekord évi hat tájfun volt, míg 2004-ben már tíz tájfun sújtotta Japánt. A tájfunok, hurrikánok és forgószelek lényegében hasonló időjárási jelenségek, az óceántól függenek, amely fölött keletkeznek.

2006 tavaszán Ausztráliát több, szokatlanul vad, 5-ös erősségű forgószél sújtotta, közöttük a Monica, amely az Ausztrália partjainál mért minden eddigi forgószélnél erősebb volt - erősebb, mint a Katrina, a Rita vagy a Wilma hurrikán. A tudományos tankönyveket 2004-ben újra kellett írni. Korábban azt állították, hogy a délatlanti térségben nem fordulhatnak elő hurrikánok. Ebben az évben megtörtént, ami azelőtt sohasem: hurrikán sújtotta Brazíliát. Az 1970-es évek óta az Atlanti-óceánon és a Csendes-óceánon kialakuló nagy viharok hossza és intenzitása 50 százalékkal nőtt. A következmények borzalmasak voltak. Nincsenek szavak, amelyek leírhatnák. "A halogatás, a félmegoldások, a megnyugtató és félrevezető fortélyok, a késlekedés ideje lejárt. Most a következmények időszakába lépünk." (Winston Churchill, 1936)

ÁRVIZEK

A víz melegedése növeli a viharok nedvességtartalmát, a melegebb levegő pedig megtartja a páratöbbletet. Amikor a körülmények felhőszakadást váltanak ki, a nedvesség nagy része egyszerre, heves esők vagy hóesések formájában zúdul le. Részben ennek eredményeként a nagy áradások száma minden kontinensen évtizedről évtizedre növekszik. Míg az Egyesült Államok 2005- ben a nagy hurrikánok példátlannak tűnő sorozatát szenvedte el, Európát rettenetesen sok árvíz sújtotta. A UPI hírügynökség 2005. augusztus 26-án így foglalta össze sok európai érzéseit: "Az időjárás Európában megőrült." Világszerte szokatlan katasztrófák: mintha egy kiránduláson vennénk részt a Jelenések könyvében.
Az áradások Ázsiában is drámaian megszaporodtak. 2005 júliusában az indiai Mumbayban 24 óra alatt 94 cm eső esett. A vízszint elérte a 213 cm-t. Nyugat-Indiában a halottak száma meghaladta az ezret. Kínában is rekordáradások voltak Szecsuán és Sandong tartományokban.

 

A FÖLD ELSIVATAGOSODÁSA, ASZÁLYOK, ÉHÍNSÉGEK

Paradox módon a globális felmelegedés hatására nem csak az árvizek, de az aszályok száma is növekszik. Például, miközben Kína Anhui tartományában hosszú, súlyos szárazságtól szenvedtek, a szomszédos területeken árvizek voltak. Ennek az ellentmondásnak az egyik oka, hogy a globális felmelegedés nemcsak megnöveli a csapadék mennyiségét, hanem egyidejűleg meg is változtatja annak eloszlását. Hihetetlen tragédiák bontakoztak ki Afrikában, Dél-Szudánban, amely a Csád-tótól keletre terül el.
A hatalmas szárazságok is hozzájárultak ahhoz, hogy az éhínség milliókat veszélyeztet, és ebben a régióban mindennapossá váltak a tömeggyilkosságok. Sok bonyolult oka van az éhínségnek és a népirtásnak, de közülük a Csád-tó eltűnéséről keveset beszéltek. Ez a tó korábban a világ hatodik legnagyobb tava volt, ám az elmúlt 40 év során lényegében eltűnt. A globális felmelegedés paradox hatásának másik oka, hogy amíg az óceánok jobban párolognak, és a meleg levegőt több vízgőzzel telítik, a talaj nedvességet veszít. Részben ennek következménye, hogy az elsivatagosodás évtizedről évtizedre nő.

A sarkvidékek jégmezőinek olvadása, állatfajok kihalása

 

AZ ELSŐ SZÁMÚ VÉSZJELZŐ: AZ ÉSZAKI-SARKVIDÉK JEGÉNEK OLVADÁSA

Az Északi-sarkvidék (Arktisz) és a Déli-sarkvidék (Antarktisz) régiói különösen érzékenyen jelzik a globális felmelegedés hatásait. Mindkettő a fagy birodalma, a tudósok itt gyorsabban látják a változásokat, így az éghajlatváltozás hatásait is korábban és határozottabban észlelik, mint bárhol másutt a Földön. A Földnek ez a két sarka látszólag nagyon hasonlít egymásra, a felszín alatt azonban óriási különbségek vannak. A Déli-sarkvidék masszív, 3000 méter jégsapkájával szemben az Északi-sarkvidék jégtakarója átlagosan kevesebb mint 3 méter vastag. A különbség oka pedig a sarkvidékek jege alatt rejlik: a Déli-sarkvidék szárazföld, amelyet óceán vesz körül. Az Északi-sarkvidék úszó jege vékony, akárcsak az Északi-tengert körülvevő szárazföldek fagyott talajrétege. Ez a tény önmagában rendkívül sérülékennyé teszi az Arktiszt a hirtelen felmelegedéssel szemben. Ennek eredményeként az Északi- sarkvidéken a globális felmelegedés legsúlyosabb hatása a felgyorsult olvadás. Itt a hőmérséklet gyorsabban emelkedik, mint a bolygó bármely más pontján. Az alaszkai tundrán korábban 225 napon keresztül fagyottak voltak az utak. Ez mostanában 80 alá csökkent, mert a tavasz korábban, az ősz pedig később köszönt be, s a hőmérséklet egyre csak emelkedik.
1970-től kezdve egy hirtelen zuhanás észlelhető az Északi-sark jégmezőjének mennyiségében, kiterjedésében és vastagságában. Ez 40 százalékkal csökkent 40 év alatt, most pedig már két fontos tanulmány is azt mutatja, hogy az elkövetkező 50-70 évben a nyári időszakban teljesen eltűnik majd, pedig jelenleg döntő szerepet játszik a Föld hűtésében. Az állandóan fagyott területek olvadása miatt a csővezetékek is veszélyben vannak.

Hogy lehet, hogy az északi-sarki jégmező ilyen gyorsan olvad? Itt a jégsapka sokkal vékonyabb, mint az Antarktiszon, hiszen a jég a Jeges-tengeren úszik, másrészt a jég olvadása is azzal jár, hogy a tenger a napsugárzásból több hőt nyel el. A jég óriási tükörként visszaveri a beérkező napsugárzás nagy részét, míg a nyílt tenger vize a hő legnagyobb részét elnyeli. Ha pedig a víz felmelegszik, a jégnek az a széle, amely a vízzel érintkezik, tovább olvad. Tehát erőteljesebb a felmelegedés az Északi-sarkon és az északi tengereken, mint bárhol máshol a bolygón. Ez veszélyezteti azoknak az állatfajoknak a létét, amelyek élete a jégtől függ. Egy új tudományos tanulmány beszámol arról, hogy sok jegesmedve fullad vízbe, mert sokkal nagyobb távokat kell átúszniuk, amíg egyik jégtáblától a másikig érnek. A jég széle egyes helyeken 50-60 km-re van a tengerparttól.

AZ ÓCEÁNOK ÁRAMLATAINAK VÁLTOZÁSA

A világ éghajlatát legjobban úgy érthetjük meg, ha elképzeljük, amint egy gép újraoszlatja a hőt az Egyenlítő és a térítők felől a sarkok felé. Ez a sarkok felé mozgatja a tengeráramlásokat és a szeleket is. Az éghajlatváltozás kezd olyan mérvűvé válni, hogy megtörténhet az áramlatok módosulása, aminek kiszámíthatatlan következményei lehetnek az egész civilizációra. A Föld éghajlati rendszerének egyik meglepően törékeny eleme az Atlanti-óceán északi fele, ahol a Golf-áramlás találkozik az Északi-sarkvidékről Grönlandon keresztül érkező hideg szelekkel. Ahol a kétféle áramlás egymásba ütközik, a hő elillan a Golf-áramlatból, és az uralkodó széljárás gőz formájában keletre szállítja, Nyugat- Európa fölé. A tengeráramlások mind kapcsolatban állnak egymással, és hurkot képeznek, amit "globális óceáni szállítószalag"-nak neveznek. A párologtatás után az Atlanti-óceánban visszamaradt víz nemcsak hűvösebb, hanem sósabb is, mert az összes só a vízben marad, így koncentrációja megnő. A víz sokkal nehezebbé válik, ezért bámulatos intenzitással, másodpercenként 20 millió m3 víz süllyed le a mélybe. Az a hely, ahol az óceán feneke felé a vízáram lezúdul, egyúttal a dél felé tartó hidegáramlás kezdőpontja, amely az áramlatot déli irányba fordítja. A legutóbbi jégkorszak végén, miután az utolsó gleccser is visszahúzódott, a megolvadt jégből egy óriási, tiszta vizű tó alakult ki Észak-Amerikában. A Nagy-tavak ennek az óriási tónak a maradványai. A keleti határnál kialakult gát egy nap átszakadt, s ahogy a rengeteg tiszta víz kitódult, széthasította a St. Lawrence-t. A nehéz és sós hideg vizet felhígította, s miután a víz könnyebbé vált, nem süllyedt tovább. Az óceáni szivattyú pedig kikapcsolt, a hőátadás leállt, s Európa visszakerült a jégkorszakba további 900-1000 évre. Ha ilyen sebességgel történnek a változások, mint napjainkban, egy új jégkorszak jöhet létre az elkövetkező kevesebb mint tíz éven belül.

AZ ÉVSZAKOK MEGVÁLTOZÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYE: ÁLLATFAJOK KIHALÁSA, ROVARFAJOK ELSZAPORODÁSA, FERTŐZŐ BETEGSÉGEK TERJEDÉSE

Az évszakok ősi ritmusa is megváltozik, mivel a Föld egyes részei gyorsabban melegszenek fel, mint mások. Egy holland tanulmány szerint a költöző madarak érkezésének csúcsideje 25 éve április 25-e volt. Fiókáik majdnem hat héttel később keltek ki, a csúcs június 3-án volt, éppen a legjobb időben, a lepkehernyók megjelenésének tetőpontján. Ma, két évtizednyi felmelegedéssel a hátunk mögött, a madarak még mindig április végén érkeznek, de a hernyók megjelenése két héttel korábban tetőzik, így a fiókák táplálása veszélybe került.
Ökológiai egymásra épülések milliói kerültek veszélybe a globális felmelegedés hatása miatt. Világszerte sok fajt veszélyeztet a klímaváltozás. Ami most zajlik, azt a biológusok tömeges kihalási válságnak nevezik. A kihalások mértéke most ezerszer magasabb, mint a természetes kihalási arány. Számos rovarfaj gyors terjedését a hosszabb és hidegebb telek valamikor gátolták. A mostani melegebb klíma igen kedvez a szaporodásuknak. A fenyőszú pl. 14 millió hold lucfenyőt pusztított el Alaszkában. Számos fertőző betegséget hordozó rovarfaj illetve rágcsáló gyors szaporodása várható, mint például szúnyogok, cecelegyek, tetvek, rágcsálók, atkák, denevérek, bolhák, csigák.
Általában az emberi faj és a baktériumok, vírusok világának találkozása kevésbé kockázatos, ha hidegebbek a telek, hűvösebbek az éjszakák, ha stabilabbak az időjárási viszonyok. A globális felmelegedés ezeket a körülményeket kedvezőtlen irányba mozdítja el, ezáltal az emberiség az új és ismeretlen betegségekkel szemben sebezhetőbbé válik, s visszatérhetnek olyan betegségek is, amelyeket korábban már megfékeztünk. Az utóbbi 20-30 évben mintegy 30 úgynevezett "új betegség" bukkant fel, és néhány, korábban már megfékezett régi betegség újra terjed.

A MÁSODIK LEGNAGYOBB VÉSZJELZŐ: A DÉLI-SARKVIDÉK JEGÉNEK OLVADÁSA

A Déli-sark a legnagyobb tömegű jégtömb a bolygón. A Larsen-B selfjég kb. 240 km hosszú és 50 km széles volt. A tudósok azt gondolták, hogy ez a hatalmas jégtömb a klímaváltozás ellenére is még legalább egy évszázadig stabil marad. 2002. január 31-én azonban elkezdett feldarabolódni, és 35 nap alatt teljesen szétesett. Amint a tengeri selfjég eltűnt, a mögötte lévő szárazföldi jég, amit addig a tengerjég tartott vissza, elmozdult, és beleomlott a tengerbe. Ennek fontos következménye, hogy megemeli a tengerszintet. Ez az egyik oka annak, hogy az óceánok vízszintje az egész világon nő, és ha a globális felmelegedést nem állítjuk meg gyorsan, akkor tovább fog emelkedni.
Ha Grönland jege elolvadna, vagy földarabolódna és belecsúszna a tengerbe - vagy ha Grönlandon és az Antarktiszon a jég fele-fele tenné ugyanezt -, akkor a tengerszintek világszerte 5,5-6 méterrel emelkednének, s a világtérképet újra kellene rajzolni.

ÚJABB NÉPVÁNDORLÁSOK VÁRHATÓK AZ EVAKUÁLÁSOK MIATT

Az alacsonyan fekvő csendes-óceáni szigetek lakóit az emelkedő tengerszint miatt Új-Zélandra kellett evakuálni. A tengerszint további emelkedésével víz alá kerülne számtalan sziget, de eltűnne például Florida jelentős része és a San Franciscó-i öböl, Hollandiát pedig teljesen elpusztítaná az emelkedő tengerszint. (A hollandok már pályázatot írtak ki úszó lakóházak tervezésére.) Pekingből több mint 20 millió embert kellene kitelepíteni, Sanghajból és környékéről több mint 40 millió, Kalkuttából és Bangladesből 60 millió lakost kellene evakuálni. Lehetséges, hogy a terrorizmuson kívül más komoly veszedelmekre is fel kellene készülnünk? Talán itt az ideje, hogy más veszélyekre is összpontosítsunk.

Civilizációnk és a Föld ökológiai rendszerének kapcsolata

Civilizációnk és a Föld ökológiai rendszerének kapcsolata végérvényesen és radikálisan átalakult három tényező drasztikus, egymást erősítő hatására.

NÉPESSÉGROBBANÁS

Jézus Krisztus és Julius Caesar idejére az emberi népesség negyedmilliárdra növekedett. 1776- ra, az Egyesült Államok megalapításának idejére elérte az egymilliárdot. A II. világháborút követően a kétmilliárdot éppen átlépte, jelenleg 6,5 milliárd. Nemzedékem még megéli, hogy bolygónk népessége meghaladja a 9 milliárdot. Erkölcsi kötelességünk számításba venni, hogy ez a drámai változás hogyan hat fajunk és a Föld kapcsolatára.
A népességnövekedés legjobban a fejlődő országokat sújtja, ahol a legnagyobb a szegénység. A növekedés a városokban a legnagyobb. A gyors népességnövekedés hatására az élelem, a víz, az energia és az összes természeti erőforrás iránt nő a kereslet. Ez az oka annak, hogy mindenütt irtják az erdőket. A véletlen tüzek is egyre gyakoribbá válnak, mivel a magasabb hőmérséklet hatására a talaj és a levelek kiszáradnak. Ráadásul a melegebb levegőben több villám alakul ki.

A TUDOMÁNYOS-TECHNIKAI FORRADALOM

A tudomány és a technika fejlődése hatalmas előrelépést hozott számos területen. De annak is tanúi lehetünk, hogy mindaz az előny, amire az új technológiák révén szert tettünk, számos előre nem látott mellékhatással jár. A technikai vívmányokkal megsokszorozott erőnket használjuk ősrégi viselkedésünk folytatására, elvégre azon nehéz változtatni. Amíg a régi szokások régi technológiákkal párosultak, a következmények előre láthatóak voltak. Vegyük példának a háborúskodás ősi szokását. Amíg a csatákat lándzsákkal és kardokkal vívták, kimenetelük szörnyű, de megjósolható volt. Azonban ha a régi szokásokhoz új technológiák kapcsolódnak, a következmények óriási mértékben megváltoznak. 1945-ben az atomfegyverek vadonatúj technológiája drámai következményekkel járt.

Vagy például az öntözés az emberiséget régóta csodálatos eredményekhez segíti. Most képesek vagyunk arra, hogy saját terveink szerint tereljünk el hatalmas folyókat, ahelyett, hogy tiszteletben tartanánk a természet rendjét. A folyók néha már nem érik el a tengert. Az egykori Szovjetunió elvezette az Aral-tavat tápláló két hatalmas közép-ázsiai folyó, az Amu-darja és a Szirdarja vizét, hogy gyapotföldeket öntözzenek vele. Mára lényegében az egész Aral-tó eltűnt, amely valaha a negyedik legnagyobb beltenger volt a világon. Az Aral-tó példázatának egyszerű üzenete van: az új technológiák újfajta hatalmat adnak a kezünkbe, anélkül, hogy automatikusan új bölcsességet is kapnánk hozzá. Új technológiáink és a népességnövekedés együttes hatására az emberiség természeti erővé vált.

AHOGYAN AZ ÉGHAJLATI VÁLSÁGRÓL GONDOLKODUNK

Látszólag az a legegyszerűbb, ha egyáltalán nem gondolunk az éghajlati válságra. Ha körülményeink jelentős megváltozása lassan, fokozatosan történik, akkor képesek vagyunk egészen addig nyugodtan ülni és tudomást sem venni az események komolyságáról, amíg be nem következik a katasztrófa. Reakciót csak a körülmények drámai és gyors megváltozása vált ki, ekkor megszólalnak a vészcsengőink. A globális felmelegedés egy emberéleten belül talán fokozatosnak tűnik, de a Föld történetéhez mérve villámsebesen zajlik. Sebessége napjainkban olyan hirtelen felgyorsul, hogy még a mi életünkben láthatóvá válik.

Az éghajlati válsággal kapcsolatos gondolkodásunkban a másik problémát az a széles szakadék jelenti, amit C. P. Snow "két kultúra" néven írt le. A tudomány egy célt tart szem előtt: a szűkülő részletekben mind pallérozottabb tudásra szert tenni. A specializáció olyan mértékű, hogy mi, többiek, egyre nehezebben tudjuk a tudósok következtetéseit megérteni, bölcsességüket érthető nyelvre lefordítani. Ráadásul a bizonytalanság a politikát ugyan megbénítja, de a tudomány jól megvan vele, ezért a tudósok nehezen szánják el magukat arra, hogy megkondítsák a vészharangot. Ha kutatási eredményeik világossá teszik is, hogy komoly veszélyben vagyunk, első ötletük az, hogy meg kell ismételni a kísérletet, ugyanaz lesz-e az eredmény másodszor is...

Másrészt a politikusok gyakran összekeverik az igazsággal azokat az önző érveket, amiket lobbisták fizetnek meg és terjesztenek el a bulvársajtóban. A köztudatban él az a téveszme, miszerint a tudományos világ nem tud megegyezni arról, hogy igaz-e a következő három állítás:

1. a globális felmelegedés valós tény

2. a felmelegedés elsődleges okai az emberek

3. a következmények olyan veszélyesek, hogy azonnali cselekvésre van szükség

Nemzetközi tudósok véleménye szerint "a tudományban ritka az olyan erős konszenzus, amilyen ebben a témában kialakult" (Donald Kennedy). A globális felmelegedéssel kapcsolatos félretájékoztatás kiemelkedő forrása a Bush-Cheney vezette Fehér Ház. A Fehér Ház megpróbálta elnémítani a kormány alkalmazásában álló tudósokat, akik figyelmeztetni akartak a rendkívüli veszélyre. "Nehéz egy embert rávenni valaminek a megértésére, ha a fizetése azon múlik, hogy ne értse meg." (Upton Sinclair)
2004 júniusában 48 Nobel-díjas tudós vádolta meg Busht és kormányzatát azzal, hogy elferdítik a tudomány eredményeit.

Gondolkodásunkban a harmadik probléma az a tévhit, miszerint választanunk kell az egészséges gazdaság és egészséges környezet között. A Fehér Ház által szervezett egyik konferenciára a kormány megbízásából készítettek egy brosúrát a "Globális gondoskodás" témaköréről, hogy meggyőzzék az embereket: tesznek valamit a világ környezetvédelméért. A kiadvány egyik képe azt ábrázolja, hogyan képzelik a megbízók a környezet és a gazdaság egyensúlyát. Az illusztráció azt a széles körben elterjedt nézetet jelképezi, amely szerint az Egyesült Államoknak választania kell a gazdaság és a környezet között. A kép egy régimódi mérleget ábrázol. Az egyik serpenyőben aranyrudak vannak, amelyek a gazdaságot és a gazdasági sikereket szimbolizálják. S a másik serpenyőben van - az egész bolygó!
A rajz burkolt állítása nemcsak az, hogy választanunk kell, hanem az is, hogy nehéz választás előtt állunk. Valójában ez az alternatíva két okból is hamis. Először is, a bolygó nélkül aligha élvezhetjük az aranyrudakat. Másodszor azért, mert ha helyesen cselekszünk, akkor gazdagságot, állásokat és lehetőségeket teremtünk.

A globális felmelegedéssel kapcsolatos gondolkodás negyedik problémája a tévhit: "A probléma már olyan nagy, hogy semmit sem tehetünk ellene." Bámulatosan sok ember átesik a tagadásból a kétségbeesésbe anélkül, hogy megállna a közbülső lépcsőfokon, és azt mondaná: "Képesek vagyunk valamit tenni ebben az ügyben!" Vannak lehetőségeink: hibrid autók, zöld tetők, kompakt fluoreszcens égők, napelemek, hidrogén üzemanyagcellával működő elektromos járművek, geotermikus erőművek, szélenergia és még sorolhatnánk. A globális felmelegedésnek mindannyian okai vagyunk, de valamennyien a megoldást részesévé válhatunk. Dönthetünk, hogy mit vásárolunk, mennyi elektromos áramot használunk, milyen autót vezetünk, és milyen életstílust folytatunk. Választásainkkal minimálisra csökkenthetjük a szén-dioxid-kibocsátásunkat. A megoldások a kezünkben vannak, csak az elhatározásra van szükségünk, hogy megtörténjenek.

Az emberi társadalom egyik nagy problémája ma a pszichikai betegségek sokfélesége és járványszerű terjedése. Írásunkban - mintegy vázlatosan - azt szeretnénk körüljárni, hogy milyen gyakorlati tanácsokat ad a Biblia ősi bölcsessége lelki egészségünk megőrzése érdekében.
Vallási meggyőződéstől függetlenül mindenki számára hasznos lehet felfedezni, megismerni azokat az egyszerű, de mély értelmű bibliai igéket, amelyek a lelki egészség kérdésével kapcsolatosak.
Bevezetésként egy újszövetségi iratból, János III. leveléből idézem a levél címzettjéhez, Gájushoz intézett apostoli jókívánságot: "Szeretett barátom, kívánom, hogy mindenben jól legyen dolgod és légy egészséges, amint jó dolga van a lelkednek." (1. vers)
Udvariassági formula, hogy jó egészséget kívánunk egymásnak. Ez az apostoli üdvözlet ráirányítja a figyelmünket arra, hogy valójában egyformán fontosnak kell tekintenünk a lelki és a testi egészséget, amelyek egyébként szorosan össze is függnek egymással. Manapság mind többen kezdenek - divatos szóhasználattal élve - "egészségtudatos módon" élni, de ezt az irányzatot nem jellemzi, hogy a lelki egészség megőrzésére is komoly figyelmet fordítson. Pedig ennek is megvannak a maga törvényei.
A következő, alapvető kívánalom Prédikátor könyvében olvasható:
"Jobb egy teljes marok nyugalommal, mint két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel." (4,6)
A lelki egészség egyik legfőbb kívánalma, hogy a munka és a nyugalom ritmusa megfelelő legyen az életünkben. Jól figyeljük meg a bibliai igében szereplő szót: "nyugalom". Nem azt mondja, hogy pihenés vagy szórakozás, hanem azt, hogy nyugalom. (A héber szövegben a nahat szó szerepel.) A fizikai pihenés, vagy a szórakozással való kikapcsolódás nem helyettesítheti a nyugalmat.

Nyugalmon belső megnyugvást értsünk, a velünk történtek és a körülöttünk zajló események feldolgozását a lelkünkben. Ez belső békét és elrendeződést eredményez, s ezzel együtt új erőt, friss jó kedvet ad a további munkához, küzdelmekhez. Ilyen nyugalomra leginkább csak a külső körülmények forgatagából kilépve, csendben, zavartalanságban lehet eljutni. Csendben tud az ember igazán, mélyen és összeszedetten gondolkodni, s a lelkében rendet teremteni. Sokan mintha menekülnének a csendtől, ami gyakran egyfajta tudatalatti menekülés az önmagunkkal, a saját dolgainkkal való szembesüléstől.

Sok ember nem szeret - kicsit sem, nagyritkán sem - egyedül lenni önmagával. A lelki egészséghez pedig éppúgy szükséges az időnkénti csend és a magunkkal, magunkban maradás, mint az emberi közösség és a tevékenység. A természet csendje a legfelüdítőbb, és a legjobb segítség a belső elcsituláshoz, elgondolkodáshoz. Eszembe jut, hogyan sóhajtott fel egyszer az öcsém egy szép panoráma láttán: "Hát itt, azt hiszem, csak jó gondolatai lehetnek az embernek!"
Elkeserítő, amikor valaki rádiót vagy zenét bömböltet kint a természetben is. Nemcsak azért, mert elveszi az oly értékes csöndet másoktól, hanem azért is, mert ő maga még itt sem fedezi fel és élvezi a csend áldását. Jellemző, hogy az idézett bibliai ige szembeállítja az "egy teljes marok nyugalommal" kívánatos állapotát a "nagy munkát lelki gyötrelemmel" kifejezéssel, azaz a fizikai túlfeszítettséggel és a lelki zaklatottsággal.
A bibliai tanács lényege tehát, hogy a napi és heti nyugalmunkat, a hajszából kimenthető, elcsendesedésre alkalmas kis időnket ne áldozzuk fel azért, hogy egy marok helyett kettővel szerezzünk az élet javaiból, mert ez csak túlfeszített idegeket, lelki aggodalmat szül.
Minőségi romlás áll be a gondolkodásunkban, ha a lelki nyugalom időszakait nélkülözve belső rendezetlenséggel és feszültséggel kell együtt élnünk.
Márpedig mély igazság rejlik a következő igében is:
"Amint az ember magában gondolkodik - olyan ő, az ő." (Példabeszédek 23,7)
Személyiségünk értékét az határozza meg, hogyan zajlanak bennünk a belső gondolkodási folyamatok, amelyek végül a döntéseinkhez vezetnek. Az a kérdés, mennyire egyenesek, lelkiismeretesek ezek, vagyis mennyire tudunk rendet tenni saját magunkban.
Rögtön felvetődik a következő kérdés: Hogyan teremtsen rendet magában az ember, hogy eljusson az említett belső nyugalomhoz? Hogyan kell egyáltalán hozzáfogni ehhez? Kétségtelen ugyanis, hogy az önmagunkról való gondolkodásnak, a belső töprengésnek is vannak buktatói. Tény, hogy míg egyesek szinte menekülnek a gondolkodástól, mások sokat gyötrődnek az énjükkel, nehezen tudják eldönteni, kik is ők igazán, mit is akarnak valójában. Hitelesen jeleníti meg Weöres Sándor egyik versében az efféle vívódást, amikor az ember már szinte önmagát, a józan eszét veszíti el tépelődésében, és az eredmény nem a nyugalom, a kitisztulás, hanem a zavar, a sötétség és a feszültség növekedése:

"Kínok árnyékaiból, kínok árnyékaiból szólok hozzád Istenem. Kín mar, sújt, temet, józan eszemet vak veszélyben, láncos mélyben ne hagyd elveszítenem. Senki sem tör káromra, senki sem tör káromra, bensőm fordul ellenem. Örök vihar ront, nincs egy biztos pont Se mögöttem, se fölöttem, dög pusztít a lelkemen." (Részlet a Zsoltár c. versből)

Az önmagunkkal való túlzott foglalkozás és a megkeseredés elkerülése érdekében fontos tudatosítanunk azt, hogy sok minden felmerül gondolatainkban és érzésvilágunkban, amivel nem kötelező azonosítanunk magunkat. Nem kell kétségbeesnünk amiatt, ha meglepetésszerűen és olykor egészen agresszíven is, furcsa, az igazi énünk számára idegen gondolatok, érzések bukkannak fel bennünk. Sok minden felszínre jöhet az emberi elme vagy szív "mély, sötét kútjából", amelyet Jeremiás próféta így jellemez: "Csalárdabb a szív mindennél, és gonosz az, kicsoda ismerhetné?" (17,9)
Pál apostol is arról ír a római keresztényeknek, hogy foglyul ejthetik az embert olyan gondolatok, amelyekkel igazából nem is ért egyet. Ennek következtében aztán nem azt tesszük, amit akarunk, hanem sokszor éppen azt, amit valójában gyűlölünk. (A Rómaiakhoz írt levél 7. fejezetében találkozunk ezekkel a gondolatokkal.) A belső rendteremtés azt jelenti, hogy megtanuljuk a válogatást a bennünk felszínre törő gondolatok és érzések között.

Vegyük kezünkbe a saját lelkivilágunk gyeplőit, azaz tudjunk egyes gondolatokat és érzéseket visszautasítani, másokkal pedig szóba állni. Az ilyen belső választások hatalmával jó irányba fordítható, kedvezően alakítható a személyiség. Nem szabad azonban elfelejteni egy pillanatra sem, hogy nem olyan könnyen bír az ember saját magával, mert a tisztánlátásával és az akaratával is baj van.
Ezért folyamodik például Dávid az egyik zsoltárában Isten segítségéért ezzel a mélyről jövő, őszinte és nagyon pontosan megfogalmazott kéréssel:
"Tiszta szívet teremts bennem, ó Isten, és az erős lelket újítsd meg bennem!" (51. zsoltár, 12) Ezt az imafohászt mindenki elmondhatja, aki - akár csak bizonytalan hittel, csak valamilyen erőtlen hitkezdeménnyel is - úgy érzi, hogy Isten segítségéért kell folyamodnia.
Mindenesetre fontos, hogy elkezdjük és rendszeresítsük a beszélgetést a saját fejünkkel, tanuljuk, gyakoroljuk a belső rendteremtést. A közmondások és a népies mondások rendszerint nagyon okosak, reálisak, mint például az a kifejezés is, hogy az ember "beszél a saját fejével". Dávid egyik zsoltárában megörökítette, miként küzdött értelmével a belőle feltörő, a csüggesztő körülményekre tekintő, hitetlenségre csalogató érzéseivel szemben:
"Miért csüggedsz el, lelkem, miért nyughatatlankodsz bennem? Bízzál Istenben! Még hálát adok majd én néki, az én szabadítómnak és Istenemnek." (42. zsoltár, 12)
Mindenképpen meg kell előzni a depressziót. Ha a saját gondolataiból és érzéseiből összeállt borzasztó labirintusba kerül az ember, nagyon nehéz megtalálni a kivezető utat.
Egy elme- és idegápoló ismerősöm praxisa során sok verset gyűjtött össze depressziós betegeitől. Egyszer megmutatott nekem néhányat ezek közül. Úgy gondolom, a következő pár sor mindennél többet elárul arról, hogy mi a depreszszió:

"Fogam közé szorult a hangom Sötétben matató árny a lelkem. Indák tekeregnek rám orvul, Gyökerek kötik gúzsba lábamat. Ki akarom ásni ezt a paréjt, Tátongó sebek szakadnak fel. Gyomlálok kifulladva, Temetetlen gödrök mélyülnek. Zuhanok..."

A reménytelenségnek és a kiúttalanságnak az a mély pokla, amit ez a vers is felvillant előttünk, tudatosítsa bennünk, hogy a lelki egészségünkkel igenis törődnünk kell! Nem szabad kockáztatni, hogy addig feszüljenek a belső problémáink, míg végül a depresszió súlyos betegségébe taszítanak.
Befejezésül egy olyan bibliai igét idézek, amelyet különösen kedvelek, mert szemléletes és erőteljes módon biztat belső útjaink tudatos, rendszeres és folyamatos egyengetésére:

"Szemeid előre nézzenek, szemöldökeid egyenest magad elé irányuljanak!
Egyengesd el lábad ösvényeit, és útjaid mindenkor állhatatosak legyenek!
Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el lábadat a gonosztól!" (Példabeszédek 4,25-27)

Tégy rendet magadban - mondja ez az ige -, egyengesd el lábad ösvényét, azaz fontold meg, válaszd ki azt az utat, amelyet követni akarsz, valódi önmagad egyetértésével. Azután haladj egyenesen, állhatatosan ezen az úton, ne hagyd magad elbizonytalanítani, se belső hangulatok és aggodalmaskodások, se mások befolyása, se külső körülmények által. Valahogy így működik az egészséges lélek.

VANKÓ ZSUZSA

 

(Forrás:http://www.nyitott_szemmel.extra.hu)

Szeretettel tájékoztatom mindazokat, akik rendszeresen látogatják a blogot, hogy elindult útjára egy másik blogom is.

Itt megtalálható:dgabi.blogter.hu

Áldó hatalmak oltalmába rejtve
Csak várjuk békén mindazt, ami jő.
Mert Isten őriz híven reggel, este,
Ő hű lesz, bármit hozzon a jövő.

(Dietrich Bonhoeffer)

KARÁCSONYI KAPUNYITÁS

---

“És az Ige testté lett és lakozott mi közöttünk, és láttuk az Ô dicsôségét.” János 1,14a

---

Karácsony az az ünnep, amikor a mennyei világ betört ebbe a látható világba. Isten meg tudja tenni, hogy az ember egy pillanat alatt lát. Amikor az ember az Édenben megvakult, Isten hagyott egy nyitott kaput. Látni már nem látták Istent, de hallották. Isten kegyelmesen a bűn állapotában is hagyott egy kaput, ezért tudunk megtérni. Karácsonyi üzenet, hogy az Ige emberré lett, láthatóvá lett. A szemén keresztül láthatja az ember a láthatatlan Isten képét. Bár örülnél most a karácsonyi kapunyitásnak! A kicsi gyermekben láthatóvá lett Jézus a szem számára. A tanítványok és János arról tesz bizonyságot: mi láttuk! Mindenki látta? Nem! Csak azok, akik mondják. Mit látott a világ karácsonykor? Egy fáradt, nyomorult aszszonyt, aki szülni készült, és nem volt hol. Egy agyonhajszolt férfit, és egy gyermeket, akinek nem volt helye. Látta a világ az Ô dicsôségét? Nem! A pásztorok látták, a bölcsek látták. Amikor szülei felvitték Jézust a templomba, Simeon és Anna is látta. A világ Jézusban egy vándortanítót látott, akirôl azt mondták, hogy törvénytaposó. Nem tartja meg a szombatot. Istent Atyjának meri mondani. Hát kicsoda ez? - kérdezi a világ. Miért feszítik meg? Istenkáromlásért. Páran mégis elmondják: mi láttuk! Lévi látta, és követte Ôt. Látták az ötezer megvendégelésénél. A tanítványok látták a viharban. Kérdezik is: “Kicsoda ez?” Szeretném kérdezni: és te láttad?! Mi láttuk! - mondja János. Benne vagy ebben a miben? Volt-e már olyan az életedben, amikor egy pillanat alatt tudtad, mondtad, hogy ez az Isten volt?“Látni akarjuk a Jézust!” A világ rajtad, rajtam ma egyet keres, hogy az Ige benned, bennem testté lehessen. Gyakorlati életté, igazi szeretetté, odaadássá, áldássá.(Trausch Liza)

 

Nemrégiben került kezemben Max Lucado:Ahogy szeretni érdemes c.könyve. Az író  számomra lenyűgöző módon  ír a szeretetről.A Korinthusi levélben található híres "szeretethimnusz" alapján beszél arról, hogy mi a mások iránti szeretetünk titka.Nem kevesebb mint az, hogy mi magunk Isten szeretetében élünk.

Karácsonyhoz közeledve e könyv nyomán írtam meg az alábbi kis írást, próbáltam meg összeszedni belőle, olyan gondolatokat, melyek most így adventben segíthetik a lelki ráhangolódást,felkészülést Jézus születésének ünnepére.

 

Feladhatta volna. Bármelyik lépésnél megállhatott volna. Az anyaméhre vetett egyetlen pillantás kedvét szeghette volna.

Kilenc hónap egy anyaméhben? A mennyben nincsenek hónapok. A mennyben nincs idő. Vagy jobban mondva minden idő a mennyé. Mi futunk ki az időből. A mi időnk olyan gyorsan repül, hogy másodpercekben mérjük.

Testet kellett ölteni. Világosságul kellett jönnie.

Amikor végül eljött, alig vette észre valaki. Betlehem nem tartott ünnepi felvonulást. A falu nem készített lakomát. Vagy legalább egy girlanddal díszíthették volna az istállót.

És az istálló. Nem újabb ok, hogy kihátráljon? Az istállók büdösek, porosak.

Ki fogja elvágni a köldökzsinórt? Talán József? Egy jelentéktelen helyről érkezett egyszerű ács? Nem akad Isten számára jobb apa? Egy tanult ember megfelelő felmenőkkel. Valaki, akinek van mit felmutatnia.

Jézus feladhatta volna. Képzeljük el, milyen nagy változáson kellett átmennie, milyen távolságot kellett megtennie.

A szeretet megteszi ezt a távolságot...és Krisztus a határtalan örökkévalóságból eljött az idő korlátai közé, hogy egy legyen közülünk.

Feladhatta volna. Bármelyik lépésnél megállhatott volna.

Megállhatott volna, amikor látta, hogy milyen kicsi lesz a keze, milyen halk lesz a hangja, milyen éhes lesz a gyomra. A bűzös istálló levegőjéből való első szippantásnál, a hideg szellő első fuvallatára. Amikor először súrolta le térdét, először kóstolta meg a megégett lepényt, megfordulhatott volna, elmehetett volna.

Amikor a názáreti házuk földpadlóját meglátta. Amikor József házimunkával bízta meg.

Amikor iskolatársai elszundítottak a Tóra, az ő Tórája olvasása közben. Amikor a szomszéd hiába vette szájára az Atya nevét. Amikor a lusta gazda Istent hibáztatta a sovány termésért. Jézus minden esetben kimondhatta volna:Elég!Ebből elég! Hazamegyek. Mégsem tette.

Nem tette, mert Ő a szeretet. És „a szeretet... mindent eltűr” Eltűrte a távolságot, az ellenállást.

Miért? Mert az emberek iránti szeretete nagyobb volt, mint az út fájdalma.

Azért jött, hogy megmentsen, mert halottak voltunk bűneinkben. Ezért jött, mert szeret.

Ezért volt hajlandó megtenni a köztünk lévő távolságot.

Isten valódi szeretetet kínál nekünk. Szeretete- ha engedjük- betölt és olyan szeretettel ajándékoz meg, amelyet érdemes továbbadni.

„Mi tehát azért szeretünk, mert ő előbb szeretett minket” (1János 4,19

 

Nem így kellene hűvös, árnyas szobából, kényelmes íróasztal mellől szólani hozzátok, jól tudom. Menni kellene házról házra, városról városra, mint egy izzadt, fáradt, fanatikus csavargó. Csak két égő szememet, szakadozott ruhámat, porlepett bocskoromat hívni bizonyságul a szeretet nagy igazsága mellé. És rekedt hangon, félig sírva, kiabálni minden ablak alatt: Szakadt lelket foltozni, foltozni! tört szíveket drótozni, drótozni!

Amikor kimegyünk a temetőbe Halottak napján, hogy elhunyt szeretteinkre emlékezzünk, sokan gondolunk ilyenkor arra, hogy milyen jó lenne velük újra találkozni. Újra átölelni őket, talán még szorosabban és erősebben mint amikor itt jártak közöttünk: a boldog viszontlátás örömével.

Milyen jó, hogy nem a halálé az utolsó szó.

Valamikor titkos kijáratokat építettek a házakra, hogy támadás esetén el tudjanak menekülni. Egy ősi spanyol misszióállomáson San Diegóban van egy olyan kijárat, amely egy forráshoz vezet, és rajta keresztül mindenki megmenekült. Krisztus feltámadása azt jelenti számunkra, hogy sírunknak két nyílása van, az egyik, amelyen eltemetnek a sírba, a másik, amelyen át kijövünk a sírból, és egyenesen Isten trónjához érkezünk.

”Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is , él, és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha.” (Jn11:25-26)

Ernst Lange: A 10 nagy szabadság

Egy kisfiútól megkérdezték egyszer: „Mi a keresztyén vallás?”
Erre ő így válaszolt: „A keresztyén vallás az, amikor azt mondják, hogy nem szabad.”
Sokan vannak akik így gondolkodnak.
És ha megkérdezzük, miért viselkednek ilyen különös módon, akkor a Tízparancsolatra hivatkoznak:
„Abban mindegyre azt mondják, ne tedd ezt, vagy ne tedd azt!”
Óriási tévedés!
Isten nem kényúr, hanem szabadító. Ő megszabadította Izraelt, az Ő népét az egyiptomi rabságból.
Majd elvezette őket a Sínai hegyhez. S a Sínai hegyen világosan elmagyarázta nekik, milyen nagy szabadságban élhetünk Istennel.
Tíz mondatban közölte ezt velük.
A tízből nyolc tagadó mondat, kettő pedig állítás. De a tízből egy sem tiltó mondat!
Hanem ahelyett mindegyik így kezdődik:
„Én, az Isten, és te, az ember, mostantól kezdve egymáshoz tartozunk. És ha együtt maradunk, akkor így fog kinézni az életed:
Nem lesznek idegen isteneid.
Tisztelni fogod az én nevemet.
Nem fogod magad halálra hajszolni.
Családod körében emberséges életet fogsz élni”
És így tovább.
A tízparancsolat az Istentől megnyert nagy szabadság tíz mondata.


     1. Első parancsolat
Én az Úr vagyok, a te Istened: ne legyenek más isteneid!
Nincs szükséged arra, hogy félelmek között élj!
Nem kell félned sem a csillagok hatalmától,
sem az emberek hatalmától;
nem kell féltened sem pénzedet,
sem szórakozásaid örömét.
ha félve csüggesz ezeken,
rabszolgájuk leszel.
Én, a mindenható Isten, a te segítőtársad akarok lenni.
Igazodj énhozzám, és akkor szabad leszel.


     2. Második parancsolat
Én az Úr vagyok, a te Istened: ne alkoss magadnak képet énrólam!
Nincs szükséged arra, hogy neked bármit bemeséljenek -
sem szektaprédikátorok,
sem a világnézetek apostolai,
sem a mindenkori világmegváltók,
sem a gátlástalan egoisták.
Ezek mindnyájan hamis képet alkotnak maguknak Istenről,
a világról és önmagukról.
Én, a mindenható Isten, a te tanító mestered akarok lenni.
Igazodj az én beszédemhez, mert az én igém igazság.


    3. Harmadik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne élj vissza az én nevemmel!
Nincs szükséged arra, hogy segítségemet kikényszerítsd -
sem kegyes teljesítményeiddel,
sem ostoba foglalkozásokkkal,
sem álszent fecsegéssel,
sem önző céljaidnak
keresztyén köntösbe bújtatásával.
Mert mindez azt jelenti: csalétekként használod az én nevemet.
Én, a mindenható Isten, önként vagyok a te barátod.
Igazodj én hozzám, és a te imádságod nem hangzik hiába.


    4. Negyedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: az ünnepnapot szenteld meg!
Nincs szükséged arra, hogy halálra hajszold magad -
sem a megállás nélküli munkával,
sem az élvezetek szüntelen hajszolásával,
sem aggodalmaskodással,
sem azzal az örökös félelemmel, hogy >>jajj le ne késsek!<<
Mert mindez csak betegesen görcsössé tesz
és megfoszt az élet minden örömétől.
Én, a mindenható Isten, a te mestered vagyok.
Igazodj énhozzám, és életed teljességre jut.


     5. Ötödik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: tiszteld atyádat és anyádat.
Nincs szükséged arra, hogy örökösen ellenkezz és lázongj -
sem szüleid ellen,
sem tanítóid ellen,
sem a fennálló erkölcsök ellen.
Az élet jó rendjei elleni lázadás
éppen úgy megfoszt szabadságodtól, mint a vak engedelmesség.
Én, a mindenható Isten, a te mennyei Atyád vagyok.
Megengedheted magadnak azt, hogy a szeretet rendjébe
illeszkedj és így nyerd el a szabadságodat.


     6. Hatodik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne ölj!
Nincs szükséged arra, hogy embertársadat konkurenciának tekintsd -
akit minden áron meg kell előznöd,
akit szakmailag, politikailag
vagy személy szerint „ki kell nyírnod”.
Az ilyen magatartás nem arról fog tanúskodni, hogy erős
és belevaló vagy, hanem arról, hogy gyenge vagy és gyáva.
Én, a mindenható Isten, a te oltalmazód vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy embertársadat élni segítsd.


    7. Hetedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne parázanálkodj!
Nincs szükséged arra, hogy „kitombold magad” -
sem ocsmány beszéddel,
sem fülledt, nappali álmodozással,
sem önkielégítéssel,
sem úgy, hogy másokat saját ösztöneid kielégítésére kihasználsz.
Ne foszd meg magad a szerelem karikatúrái által
a szerelem tiszta örömétől!
Én, a mindenható Isten, a te boldogságod szerzője vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy várj arra a társra,
akit én rendelek neked.


    8. Nyolcadik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne lopj!
Nincs szükséged arra, hogy becstelen úton gazdagodj meg -
sem lopás által,
sem üzleti csalás által,
sem azzal, hogy akár felebarátodat,
akár az államot „átejted”.
Amennyit ilyen úton szerzel, ugyanannyit
veszítesz is önbecsülésedből és békességedből.
Én a mindenható Isten, gondoskodom rólad.
Megengedheted magadnak, hogy adj, ahelyett, hogy végy.


    9. Kilencedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne hazudj!
Nincs szükséged arra, hogy az igazságtől eltérj -
sem azért, hogy embertársadat befeketítsd,
sem azért, hogy kudarcodat leplezd,
sem önnön kényelmed érdekében,
sem pedig azért, mert mások úgy óhajtják.
A hazugság az emberi együttélést
hosszú távon pokollá teszi.
Én, amindenható Isten, bízom benned.
Megengedheted magadnak, hogy te is bízz másokban,
és bizalmat ébressz bennük.


     10. Tizedik parancsolat
Én az úr vagyok, a te Istened: ne irígykedj!
Nincs szükséged arra, hogy irígykedj -
sem a mások vagyonára,
sem a mások tudására,
sem a mások jóságára,
sem a mások sikereire.
Ha a másét irígyeled,
megfosztod magad attól, hogy örülj a sajátodnak.
Én, a mindaható Isten, minden jónak adományozója vagyok.
Megengedheted magadnak, hogy örülj annak, ami a másé.

Egyszer nagy szárazság köszöntött be a pusztán. Először a fű barnult el és sült ki. Aztán a bokrok és a kisebb fák is kihaltak. Nem esett az eső, a frissülést hozó reggeli harmat is elmaradt. Sok állat szomjanhalt, mert csak kevésnek volt ereje kimenekülni a sivatagból. A szárazság tovább fokozódott. Még a legerősebb és legidősebb fák is, melyeknek gyökerei mélyen a földbe hatoltak, elvesztették leveleiket. Minden kút és folyó, forrás és tó kiszáradt.

Egyetlenegy virág maradt életben, mert egy egészen kicsi forrás pár csepp vizet adott neki. De a forrás kétségbeesett: "Minden kiszárad, szomjan hal és elpusztul, és én mindezen semmit nem tudok változtatni. Mi értelme van még annak, hogy pár csepp vizet hozzak fel a mélyből a felszínre?"

Egy vastag, öreg fa állt a közelben. Hallotta a forrás panaszát, és mielőtt meghalt, ezt mondta neki:
"Senki nem várja tőled, hogy az egész pusztaságot felvirágoztasd. Neked csak az a feladatod, hogy egyetlen egy virágnak életet adj. Semmi több."

 

Egy család története szerint apa és két fia bányászok voltak. Az apa és az egyik fiú már befogadta Jézust, új életük volt. A másik fiú még ellenállt, sôt ahogy kérlelték még keményebb lett. Mind a hárman egy tárnában dolgoztak, akkor is amikor egy alkalommal a tárna beszakadt. Abban a pillanatban megértették, hogy el vannak zárva a világtól, nem lehet hozzájuk érni. Tudták, hogy a mentôk sokára fognak hozzájuk jutni mert mélyen vannak. Egyre lasabban égtek a bányászlámpák, fogyott az oxigén, végül elaludt mind a három lámpa. Ott voltak a sötétben. Az apa és fiú kérték a másik fiút: Jancsi, még elfogadhatod Jézust, itt az utolsó pillanat, Jancsi, meghalunk. Ha eddig nem kellett, ezután sem kell, ha meghalok, hát meghalok, mondta a fiú, hagyjatok nekem békét.

A végén már ott feküdtek mind a hárman a földön. Isten hallotta a kettő imádságát. Egyre halkabban szólt. Készültek haza. Az apa utolsó mondatai: Úr Jézus ne hagyd elveszni a fiam, Úr Jézus könyörülj a fiamon, ne engedd elkárhozni a fiamat. Aztán néma csend. Hosszú órák teltek el, míg végre odaértek a mentôk és felvitték a három holttestet. Élesztgetési kísérletek újra és újra, hátha mégis. És egyszer valaki felsikolt: egy él!

Ugye tudjátok melyik? Jancsi. Amikor magához tért a kórházban, az első gondolata ez volt: az apám imádsága! Isten meghallgatta az apámat. Aztán amikor felépült, egy szomorú ember járt istentiszteletrôl istentiszteletre. Nem hallott mást, csak az ítéletet. Rettenetes pokol volt. Sokan imádkoztak érte a gyülekezetben, de látták, hogy hiába. A bűneit látja csak, de nincs kegyelem. Advent van, de nincs Jézus. Aztán egyszer csak felzokogott Jancsi, mert mégis csak megértette, hogy Jézus érte is meghalt, hogy neki is megbocsátotta a bűneit. Advent után karácsony lett, nagy öröm lett.

Ez a fiatal ember lett az egész környék legáldottabb igehirdetôje. Senki nem tudta úgy mondani, olyan hálásan, olyan könnyesen, olyan valóságosan, hogy értitek-e, értem, nyomorult bűnösért, akit az apja szava nem hatott meg, aki az utolsó pillanatban is keserűséget okozott apjának, - értem, értem jött Jézus.

Így szól a kis kéz a nagy kézhez:

Kedves nagy kéz, szükségem van rád,

Benned elrejtőzhetem.

Jólesik éreznem kezed melegét,

Midőn reggel fölébredek,

Midőn felém nyújtod a kenyeret,

Segítesz valamit megfogni,

És támogatsz első lépteimkor.

Ha mellettem vagy nem félek,

kérlek tehát maradj közelemben!

 

Így szól a nagy kéz a kis kézhez:

Kedves kis kéz, szükségem van rád.

Örülök, ha megfogod a kezemet,

ha segíthetek neked.

Szívesen játszom, nevetek veled.

Ketten együtt új dolgokat fedezünk fel

Olyan melegség árad kezedből,

amit hálásan megköszönök neked.

Kérlek tehát, maradj mindig közelemben!

                                                                                             
(Gerhard Kiefel nyomán)

Az ima létfontosságú.Megtapasztaltad már ezt? Annyi mindent próbálunk tenni önmagunkért, családunkért, a gyülekezeteinkért, csak épp nem imádkozunk eleget.
John Bunyan 13 évet töltött börtönben az evangélium hirdetésért és ő ezt mondta:"Sokat tudsz tenni miután imádkoztál, de amíg nem nem imádkoztál, semmi mást nem tudsz tenni mint csak imádkozni."

Spurgeon pedig ezt mondta:"A szívem legmélyebb meggyőződése, hogy az ima a Szentlélek mellett a leghatásosabb szellemi hatóerő a világmindenségben...Inkább tudnék táplálék és levegő nélkül élni, mint imádkozás nélkül."
Ahogy elnéztem és hallgattam ezt a videoklippet - minden nagyképűség nélkül -bennem is hasonló gondolatok támadtak.:-) Adja az Úr nekünk is ezt a meggyőződést az imával kapcsolatban!

Nem gond, ha valaki nem tud angolul, a képek önmagukért beszélnek.
https://youtube.com/watch?v=I4JCIFKBYnY

Werner Gitt
...ÉS A TÖBBI VALLÁS c. könyvből

"Az a Valaki, aki szívembe ágyazta a melegebb ország utáni vágyakozást, nem csalhat meg. Hiszek neki, és megyek."- válaszolta a fecske. És meg is találta azt amit keresett.

    Isten mégis az Ő Igéjében a mennybe nyíló ajtót nyitotta meg előttünk, hogy egy kis résen bepillantást engedjen nekünk, hogy a menny dicsőségéből már most ízelítőt adjon."

A farizeus és a vámszedő

 

Két ember ment fel a templomba imádkozni. Az egyik fiatal, a másik idős. A fiatal megállt és így imádkozott magában.

- Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember. Életunt, panaszkodó, vagy mint ez az idős is. Csak megszokottságból imádkozó, a kákán is csomót kereső. Új énekekkel dícsérlek nap mint nap, elmegyek minden alkalomra.

Az idős pedig térdre borulva, szinte magába roskadva így szólt:

- Istenem elfáradtam a hitharcban. Légy irgalmas hozzám.

Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát megaláztatik, aki pedig megalázza magát felmagasztaltatik.

 

Két ember ment fel a templomba imádkozni. Az egyik idős, a másik fiatal. Az idős meghajtotta fejét, és így imádkozott magában:

- Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember. Könnyelmű, vagy mint ez a fiatal is. Pillanatnyi hangulata mozgatja, a gyülekezeti élet rendjét nem ismeri. Egész életemben tiszteltem nevedet. Naponta imádkozom gyermekeimért és unokáimért.

A fiatal pedig az előtérben állva, még hátul sem akart leülni, hanem csendben így szólt,:

- Isten, látod milyen üres nélküled az életem. Légy irgamas hozzám.

Mondom nektek ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.

 

Két ember ment fel a templomba imádkozni. Az egyik karizmatikus, a másik konzervatív. A karizmatikus felemelte a kezét és így imádkozott:

- Isten, dicsőítelek Téged, hogy nem vagyok  olyan, mint a többi ember. Szentlelked kenete, áldásod nélküli látszathívő, vagy mint ez a konzervatív is. Böjtölök, éjszakákon át imádkozom, naponta bizonyságot teszek az embereknek.

 A konzervatív távol állva még fejét sem akarta felemelni, így szólt:

- Tiszta szívet teremts bennem Istenem, és az erős lelket újítsd meg bennem.

Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.

 

Két ember ment fel a templomba imádkozni. Az egyik konzervatív, a másik karizmatikus. A konzervatív kezét összekulcsolva megállt, és így imádkozott magában:

- Isten, hálát adok neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember. Érzelmektől hajtott, csak szájjal dícséretet mondó, újdonságokat hajhászó, vagy mint ez a karizmatikus is. Ismerem Igédet, az apostoli hitvallást, segítem a rászorulókat.

A karizmatikus pedig távol állva könnyes szemmel így szólt:

- Isten, megérintettél, és most egész életem átformáló munkádra vár.

Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.

 

Két ember ment fel a templomba imádkozni. Az egyik presbiter, a másik vállalkozó. A presbiter időben érkezett és csendben így imádkozott magában:

- Isten, hálát adok Neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember. A vasárnapot ágyban töltő, megbízhatatlan, vagy mint ez a vállalkozó is. Szolgálok Neked, látogatom az időseket, néped gondja-baja a vállamon.

A vállalkozó pedig megkésve és fáradtan, fejét a padra hajtva így szólt:

- Isten, szétfolynak dolgaim, légy irgalmas hozzám.

Mondom nektek, ez megigazulva ment haza nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki, felmagasztalja magát megaláztatik, aki pedig megalázza magát felmagasztaltatik.

 

Két ember ment fel a templomba imádkozni. Az egyik vállalkozó, a másik presbiter.

A vállalkozó megkereste helyét, és így imádkozott magában:

- Isten, hálát adok Neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember. Akiknek csak beszédben áll az Isten országa, az élet sűrűjében tapasztalatlan, vagy mint ez a presbiter is. Üzleti dolgaimat Igéd szerint végzem, és az én adományaimból épült ez az imaház.

A presbiter pedig felment a szószékre és így szólt:

- Isten, nem vagyok méltó, hogy Igédet hírdessem, de fogadj el irgalmadból.

Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát megaláztatik, aki pedig megalázza magát, felmagasztaltatik.

 

Két ember ment fel a templomba imádkozni. Az egyik újonnan megtért, a másik régi hívő. Az újonnan megtért örömmel jött és így imádkozott magában:

- Isten, hálát adok Neked, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember. Boldogtalan, céltalan, vétkek között élő, vagy mint ez a régi hívő is. Megtértem, megkeresztelkedtem, Igéd naponta szól hozzám, és irányítasz.

A régi hívő szokásos lépteivel jött, és magában ezt az éneket dúdolta:

- Üres kézzel menjek-é s úgy álljak-é az Úr előtt?

Mondom néktek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát megaláztatik, aki pedig megalázza magát felmagasztaltatik.

 

Két ember ment fel a templomba imádkozni. Az egyik régi hívő, a másik újonnan megtért. A régi hívő megállt, és így imádkozott magában:

- Isten, hálát adok, hogy nem vagyok olyan, mint a többi ember. Tékozló, Igéd mélységeit nem ismerő, vagy mint ez az újonnan megtért is. Próbára tettek a nehéz időkben és nem tagadtalak meg, megbecsülnek testvéreim is.

 Az újonnan megtért pedig a hátsó padba ült, és szemét egyszerűen egy pillanatra behunyva így szólt:

- Isten, friss fogadalmam a kísértések között pillanat alatt szétporladt. Légy irgalmas hozzám.

Mondom nektek, ez megigazulva ment haza, nem úgy, mint amaz. Mert mindenki, aki felmagasztalja magát megaláztatik, aki megalázza magát, felmagasztaltatik.

 

Sötétkamra keresztyén: hitéletét titkon, a sötétben éli, hogy más meg ne lássa.

Novemberi keresztyén: közelében az embert a hideg rázza.

Nézőközönség keresztyén: érdeklődik, lelkesedik,de nem vesz részt semmiben.

Porcelán keresztyén: vigyázni kell vele, mert érzékeny és könnyen sértődik.

Kirakat keresztyén: kifelé szépet mutat, de élettelen, mint egy kirakati bábu.

Látszat keresztyén: képmutató, azaz hamis képet mutat önmagáról.

Névleges keresztyén: csak a neve az, de ő maga halott.

Tamáskodó keresztyén: aki csak azt hiszi el, amit lát.

Mentsen Uram! - keresztyén: aki a szenvedésnek még a gondolatától is visszariad.

Ágaskodó keresztyén: csak egy a fontos számára, hogy ki a nagyobb? - természetesen ő maga!

Világítólámpás keresztyén: olvasd el Máté 5,16-ot! (Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.)

„Fiatal négylábú személyszállítást vállal Jeruzsálembe bérmentesen, az első jelentkezőnek akár vasárnap is. Elérhetőség: a Betániát követő falu széle. Jelige: füles.”(szamár)

 

„Figyelem! Bár kereskedelmi végzettséggel nem rendelkezem, de mégis ’’árulok’’! Néhány ezüstért fontos információkat kiszolgáltatok, akár hozzám közel álló személyekről is.”

(Júdás)

 

„Római katona keres szupererős ragasztót emberi testrészek (pl. fül) visszaragasztására.”

(Málkus)

„Foglalkozásával felhagyott halász hazugságvizsgáló készüléket venne, lehetőleg még nagypéntek hajnala előtt. Jelige: kakas.” (Péter)

 

„Bizonytalan, befolyásolható római helytartó olyan kézmosó tálat keres, amelyben kezén kívül lelkiismeretét is tisztára moshatja ártatlan emberek elítélésének súlyától. SŰRGŐS! A régi már elhasználódott.”(Pilátus)

 

„Jeruzsálem lakói! Segítsetek! Nagypéntek délelőttjén választásra kerül a sor. Lehet, hogy sok bosszúságot okoztam nektek, és szernyű bűneim vannak, de álljatok mellém. Ha választani kell, szavazzatok rám, és mentsetek meg engem a haláltól, a bűntelen elítéltél szemben.(Barabbás

„A római katonák sanyargatása alatt nem bírja terheit? Én segítek! Erős fizikumú, segítőkész emberként teherhordozást vállalok.” (Cirénai Simon)

 

„Temetkezne? Nincs elég sírhelye? Vadonatúj jól zárható kősír kiadó-rövid idejű használatra is.”

(Arimátiai József)

 

„Alig használt olajkenet fél áron eladó. Figyelem! Jó minőségű! Egy örökkévaló király testére került volna. Jelige: üres sír.” (Magdalai Mária)

„Úgy érzed, nyomaszt az életed? Nem találod a kiutat bűneidből? Én azért jöttem, hogy segítsek! Minden gondodra, szomorúságodra megtalálod nálam a megoldást. Fordulj hozzám bátran, és én megvigasztallak. Hívj bátran, én segíteni szeretnék rajtad! Elérhetőség: egy őszinte imádságban.”

(Jézus Krisztus)

(Forrás: gyerekoldal.reformatus.hu)

A vadlibák csoportosan, V alakban szállnak. Repülés közben szárnycsapásaikkal mozgásban tartják a levegőt, s annak felhajtóereje segíti a soron következő libát a repülésben, így lehetséges, hogy csoportosan 71%-kal (!) hosszabb utat tesznek meg, mintha csak egyetlen pár liba repülne.

A Gyülekezeted segít abban, hogy hosszabb utat tegyél meg. Közös cél: az üdvösség!

Ne hagyd, hogy a Gonosz elhitesse veled, hogy egyedül könnyebb! Szolgálni sem lehet magányosan, pedig a „világ sóvárogva várja az Isten fiainak megjelenését”. Legyen annyi eszed, mint a vadlibáknak! Hiszen ők tudják, hogy ha egy is kirepül a sorból, azonnal lelassul, mert nem fogja segíteni a levegő emelő hatása, amit a többi liba szárnycsapásai biztosítottak számára. Ha bánat ér, elcsüggedsz, Te se állj ki a közösségből, hanem kérd a segítségüket! Így szárnyalhatsz újra a többiekkel az Úr Jézus levegőjében".

Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen. Te miért erőlködsz? Miért nem veszed észre, hogy nincs áldás az életeden, és így visszahúzod a többieket is? Hiszen nem a helyeden vagy!

A vadlibák repülés közben cserélnek helyet, mi észre sem vesszük. Engedd az Úrnak, hogy Ő mutassa meg a helyed és a feladatod! Akkor bírni fogod, hiszen Ő ad erőt is hozzá. Lehet, hogy nem látványos a munkád, de szükség van a szolgálatodra, és neked is kell a szolgálat. Ne akard elfoglalni más helyét! Ne erőlködj még akkor is, amikor nyilvánvaló, hogy elfáradtál! Lásd meg, és fordulj az Úrhoz!

Repülésük közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy elsőket erőfeszítéseikben bíztassák. Szeresd az embertársaidat, és ne kritizálj, ítélgess! Hátráltatod az élen haladókat a törvényesedéseiddel. Az élő Isten kezében van az ítélkezés joga, bízd azt Őrá! (Jak. 4,12)

Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, és addig együtt maradnak, amíg vagy meggyógyul, vagy elpusztul, azután visszatérnek a közösségükhöz. Olykor egy másik közösséggel repülnek együtt mindaddig, amíg el nem érik a sajátjukat. Nem csak akkor kell templomba menni, amikor neked tetsző ember szolgál. Az Úrtól kérj lelki táplálékot, és Tőle fogadd is el! Legyen benned együttérzés, segíts átjutni a másiknak a nehéz időkön! Imádkozz, imádkozz, imádkozz! És add át életed vezetését az Úrnak!

Egyszer egy férfi, amikor Leonardo da Vinci: Utolsó vacsora c. festményét szemlélte – jó alaposan megfigyelve a képen ábrázolt Jézust és a tanítványokat – a következő kérdést tette fel: Hol van Júdás? Barátunk, egy nagy, kampós orrú , gonosz tekintetű embert keresett a festményen, aki valahol hátul dörzsölgeti a kezét.

Nos, abban az időben , amikor Leonardo a képet festette (1495), valóban bátor döntés lehetett a részéről, hogy Júdás az Úr Jézushoz közel ( Krisztustól balra a harmadik) kapjon helyet.

Júdást ugyanis az asztal végén, Krisztustól és a többi tanítványtól távol szokták ábrázolni. Lásd például nálunk az orosházi evangélikus templomban. A bármily avatatlan szemlélő is rögtön „kiszúrja”, hogy ki a sötét alak a képen , vagy Jézus szavait idézve felismerhető rögtön :"Egy közületek ördög." (Jn 6,70)

Megjegyzem: az Úrvacsorakor fel sem merek nézni, no nem csak bűnbánat miatt, hanem Júdás ijesztő tekintete, ábrázolása miatt is. Tényleg annyira sötét alak, mármint a képen is, ráadásul előtte az asztalon egy kés hever, mely Jézus felé mutat, jaj......!

Lehet, hogy Leonardonak volt igaza, amikor Júdást ennyire közel ábrázolta Jézushoz? Leonardo is azt gondolhatta, hogy Júdás első ránézésre egy szimpatikus, kedves ábrázatú ember volt?

Miét is ne? Megbíztak benne, hiszen a tanítványok kasszáját is rábízták.

Aggódott a szegényekért is? Hm.... Egy nő pazarló tettét látva, így szól: "Miért nem adták el inkább ezt a kenetet háromszáz dénárért, és miért nem juttatták az árát a szegényeknek?" (Jn 12:5) Gondja volt a szegényekre? Nem, a Biblia azt mondja, hogy: "De nem azért mondta ezt, mintha a szegényekre lett volna gondja, hanem azért, mert tolvaj volt, és a nála levő erszényből elszedegette, amit beletettek. (Jn 12,6)

Mindenesetre a tanítványok megbíztak benne. Amikor Jézus azt mondta, hogy "Közületek egy elárul engem.", a tanítványok nem mondták ezt: "Ja persze, tudjuk kiről beszél. Az a sötét,kampós orrú alak." Melyikük gondolt egyértelműen Júdásra? Egyikük sem, mert ezt kérdezték: "Talán csak nem én vagyok az, Uram?" (Mt 26:22)

A téma kapcsán eszembe jutott a következő ige: „az ember azt nézi, ami szeme előtt van, de az Úr azt nézi, ami a szívben van.”(1Sám 16,7) Egy külsőre, a tanítványok szemében is szimpatikus Júdás, de miféle szívállapottal.

Úgy vélem, hogy a művészetben oly népszerű Júdás ábrázolás, azért olyan sötét, sokszor ijesztő, mert a „belső embert” akarták így megjeleníteni a művészek. Talán...

Ma oly sok kérdés tépett, szaggatott.
És egyre sem jött mentő felelet.
Testvér, Te hogy gondolod ezeket?

Miért imádkozol?…

Hogy kiért, tudom: gyermekeidért,
És apjokért, a Te jó uradért,
Minden testvéredért,
És magadért legutolsó sorban.

De miért, de miért?

Hiszed, hogy aki ott fenn sátoroz,
S a világokat tengelyük körül
Forgatja örök-egy forgással,
Akihez a Te imádságod szárnyal:
Mi kicsiny dolgainkat számon tartja?
Mit tudod Te, mit tudom én,
Mit tudjuk mi, mi az Ő akaratja!…
Amit elvégzett, meg kell hogy legyen,
Változtat-e azon ima, fohász,
Imádkozzál bár völgyben, vagy hegyen,
Vagy tenger fenekén?…

Ó, de úgy-e a remény, a remény?

Vagy talán Te is úgy imádkozol,
Mint én, mint én?
Hitetlenül, süketen és vakon,
Csak, mert valamit még próbálni kell,
S mert mást nem tudok, hát imádkozom,
Mert különben a szívem megszakad.

Ó, tudom, Te nem így imádkozol
Az érzéketlen csillagok alatt.

Te, Uram, aki kívül vagy az időn,
  csak mosolyogsz, amikor látod,
  hogyan viaskodunk mi vele.
  Jól tudod, mit csinálsz.
  Nem követsz el hibát,
  akkor sem követtél el,
  amikor kiosztottad az időt az embereknek.
  Mindenkinek adtál időt, hogy kiszámíthassa,
  mit is akarsz vele.
  Igen, van időm, Uram.
  Minden idő az enyém, amit nekem adtál:
  életemnek évei,
  éveimnek napjai,
  napjaimnak órái.
  Az én dolgom csupán,
  hogy nyugodtan és tisztán töltsem;
  hogy megtöltsem úgy, ahogyan Te kívánod
  hogy engedelmeskedjem Neked,
  aki a vizet borrá változtathatod,
  mint egykor Kánában tetted...
  Uram, többé már nem időt kérek Tőled,
  hogy ezt vagy azt tehessem.
  Csak Kegyelmet kérek Tőled,
  hogy a nékem adott időben
  azt tegyem, amit Te akarsz.
  (Michel Quist)

Talán meghökkentő a képválasztás az igéhez? Hmm... Nos, mi volt előbb? Előbb találtam rá a képre.:-)

Micsoda gondolatokat indíthat el az emberben egy kép szemlélése. Gyerekekkel gyakran játszuk: Mi jut eszedbe a képről? Mi jut eszembe a képről? Sokféle közösség van. Ez itt nevezetesen a majmok közössége :-). Félre ne értsen senki, nem óhajtom a gyülekezetek közösségét a majmokéhoz hasonlítani - habár Urunk is gyakran az életből vett példákat :-) -, de ahogy szemléltem ezeket a rendkívül szimpatikus majmokat, mégiscsak a közösségi élet jutott eszembe.

Ezek a majmok olyan békések, mi több elégedettek. Jöhet hó, szél, vihar, kedvezőtlen külső körülmények, őket mit sem érdekli, legalábbis nem zavarja, ettől ezek a mókás állatok  még békésen fürdőznek, EGYﾜTT.

Békesség bennünk és egymás között. Hát így jutott eszembe a kép kapcsán ez az ige:

 

 

"...teljes alázatban, szelídségben és türelemben. Viseljétek el egymást szeretettel.Törekedjetek rá, hogy a béke kötelékével fenntartsátok a lelki egységet." (Ef 4:2,3)

A feledékenység emberi tulajdonság, a feledni tudás azonban isteni erény.

Ahhoz, hogy igazán megismerjük egymást, nem egymásról, hanem egymással kell többet beszélgetni.

Az ember zsörtölődése az ördög munkájának a csúcsteljesítése.

Álló játékos sohasem kap labdát a pályán. Isten sem adja a Lélek ajándékát azoknak, akik ölbe tett kézzel várják.

 

A nagyságos zsiráf fenn hordta az orrát..Társait lenézte, mint kényúr a szolgát.

Külön koszton élt fenn, lombot csemegézett, míg odalent mélán legelt a személyzet..A világ sok ilyen csúf esetet ismer. Így megy, ha magasra kerül fel egy kis fej. (Romhányi József: A zsiráf gőgje)

Kétféle ember létezik. Aki a munkát végzi, és aki learatja a babérokat.. Próbálj az első csoportban maradni, ott nincs akkora konkurencia.

Ha úgy érzed, hogy távol kerültél Istentől, találgass: vajon ki mozdult el?

Hogyha Sátán nem tud téged visszatartani az imádságtól, akkor legyőzni sem tud téged semmiben. Aki győz a térdein, az mindenben győzni fog.

Ha rossz ember igazságtalanságától szenvedsz, bocsáss meg neki, hogy ne legyetek rosszak mind a ketten.

 

A gondviselés olyan, mint a héber Biblia, csak hátulról visszafelé olvasva lehet megérteni.

 

 

Krisztus közössége nem az írtott evangéliumokból, hanem a megélt evangéliumokból születik.

Ha valaki a jónak cselekvésére adja magát, ne várja, hogy emiatt az emberek eltakarítják az útjából a köveket, hanem arra legyen elkészülve, hogy köveket hengerítnek útjába.

 

 

Aki nem olvassa a Bibliáját, semmilyen előnyben sem részesül azzal szemben, mint akinek nincs Bibliája!

Szigeti Jenő: Egyszer mindenki

Egyszer mindenki találkozik önmagával
az úton, ami néki rendeltetett.
Rácsodálkozunk ekkor gyarló önmagunkra,
utálkozunk mocskos bűneinken egy kicsit,
és jaj, nagyon szeretnénk a
magunkról alkotott légvárainkba menekülni.
álmodni szépet, és virágoskertnyi ígéretekkel
Elkábítani a másikat, meg önmagunk.

És ekkor szólít az Úr
Csontig ható kemény, szelíd szóval:
- Ha bűneid skarlátvörösek, vagy gennyes sárgák-,
ne félj, ne tagadj, csak bízz!
Hófehér lehetsz ha tudod,
Hogy ahányszor az úton
önmagaddal összetalálkozol,
én ott vagyok, mert nélkülem
utad elképzelhetetlen.