Szigeti Jenő: Egyszer mindenki

Egyszer mindenki találkozik önmagával
az úton, ami néki rendeltetett.
Rácsodálkozunk ekkor gyarló önmagunkra,
utálkozunk mocskos bűneinken egy kicsit,
és jaj, nagyon szeretnénk a
magunkról alkotott légvárainkba menekülni.
álmodni szépet, és virágoskertnyi ígéretekkel
Elkábítani a másikat, meg önmagunk.

És ekkor szólít az Úr
Csontig ható kemény, szelíd szóval:
- Ha bűneid skarlátvörösek, vagy gennyes sárgák-,
ne félj, ne tagadj, csak bízz!
Hófehér lehetsz ha tudod,
Hogy ahányszor az úton
önmagaddal összetalálkozol,
én ott vagyok, mert nélkülem
utad elképzelhetetlen.